simple website templates


Tagjaink

Fekete Borbála



1993. október 20.-án születtem Budapesten. A népzenével már édesanyám hasában elkezdtem ismerkedni, mivel mindkét szülőm a magyar népi kultúra támogatója. Édesapám Fekete Antal ‘Puma’ hivatásos néptáncosként kezdte pályafutását, később megjelentek cd lemezei erdélyi gyűjtéseiből. Jelenleg is muzsikus és hangszerkészítő. Rengeteget köszönhetek neki élményekből és tapasztalatokból, kiskoromtól fogva sokat vitt magával Erdélybe, így még találkozhattam adatközlőkkel, akiknek a felvételeiről itthon is tanulok. Édesanyám néptáncos volt az egri néptáncegyüttesben. A bátyám Fekete Márton is népzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett népi brácsa szakon. Az általános iskolát Egerben végeztem, e mellett jártam az egri Farkas Ferenc Zeneiskolába zongora, majd népi ének szakra. Az itt szerzett népi énekes tudásom és a bátyám példája motivált arra, hogy komolyabban tanuljam a zenét, az éneklést, ezért felvételiztem a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolába népi ének szakra, ahol az érettségi vizsgámat is tettem. Bekerültem a Fölszállott a páva 2014 műsorába a legjobb 12 versenyző közé, ahol az elődöntőben szerepelhettem. 2014-ben felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakára.

Fekete Borbála

ének, dob

1992. április 2-án születtem Salgótarjánban. Zeneszó mellett nőttem fel. Kicsi koromtól fogva édesapám hallgattatta velem a népzenét, amibe azóta is szerelmes vagyok. Hét éves koromban szüleim beírattak a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskolába. Klasszikus hegedűvel kezdtem Fodor Sándor tanár úrnál, akinél 11 évig tanultam. Megismerkedtem a komolyzene rejtelmeivel, gyönyörűségével. Később a helyi cigányprímásnál, Szabó ‘Cinci’ István bácsinál is “felszedtem” sok dolgot, aminek még most is rengeteg hasznát veszem a hegedülésben. 2002-től kezdve Hrúz Dénes, a Dűvő együttes kiváló prímásától tanulhattam a népi hegedülést. A zeneiskolai Salgó zenekarral rendszeresen részt vettünk országos népzenei versenyeken, amelyeken általában magunkénak tudhattuk a nívó díjat. 2010-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi hegedű szakára nyertem felvételt, ahol 2014-ben szereztem meg a BA diplomát. 2011-ben részt vettem a III. Kecskeméti Prímásversenyen, ahol 3. helyezést értem el. A 2014-es Fölszállott a páva népzenei vetélkedő középdöntőse voltam, ahol Zsikó Zoltán és zenekarát vezettem. Részt vettem a 2014-es balatonfüredi Anna-bál országos prímásversenyén, ahol IV. helyezett lettem, majd 2015-ben az V. Kecskeméti Prímásversenyen 3. helyezést értem el. 2015 szeptemberétől az egri Farkas Ferenc Zeneiskolában tanítok népi hegedűt és nagybőgőt. 2016-ban szereztem meg a népi hegedű tanár diplomámat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemem, majd ugyanebben az évben, szeptemberben kezdtem a népi cimbalom mesterképzést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2016-ban, a balatonfüredi Anna-bál prímásversenyén különdíjas lettem.

ifj. Gelencsér János                                   honlapom

hegedű, koboz

ifj. Gelencsér János
Deák-Volom Dávid

1997. április 26-án születtem Salgótarjánban. Zenész családba cseppentem, zenére feküdtem, zenére keltem. Az örökifjú nagyapám, Deák Béla – a zene és a kultúra fanatikus művelője – jelentette a motivációt, ahhoz, hogy a zenével és hangszerekkel ismerkedjek. A karancslapujtői zeneiskolában nagyszerű tanáraim segítségével még közelebbről megláthattam a zenei élet ,,rejtelmeit-titkait”. Itt furulyán, majd klarinéton tanultam Becze Lajos, szeretett tanárom irányításával. Számomra egyértelművé vált, hogy zenei pályára lépek. Zenei tanulmányaimat Vácon, a Pikéthy konziban folytattam. Jelenlegi tanárom, Csongár Péter klarinétművész, aki megköveteli a következetes zenei munkát. Karancslapujtőn, a művészeti iskolában néptáncot is tanultam, így a népzene is beférkőzött a szívembe. Mivel az itt megalakult Dobroda zenekarhoz még rokoni szálak is fűznek, egyenes út vezetett hozzájuk. A zenekarban meglévő jó hangulatunkat a fellépéseinken mindig sikerül átadni a közönség felé. A sok felkészülés, és a fellépések fáradalmakkal járnak, de a jó csapatszellem és a sikerek visznek-hajtanak bennünket előre. Bízom benne, hogy ez még sokáig így marad! 2016-ban felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi fúvós-népzeneelmélet szakára.

Deák-Volom Dávid

Klarinét, tárogató, szaxofon, harmonika

1959. január 18-án születtem Miskolcon. Anyai ágon több kiváló cigányzenész rokonom is volt. Az egyik leghíresebbnek, Balogh Elemérnek köszönhetem, hogy megismertem a magyar cimbalmot. Az ő különleges személyisége és egyedi zenei tehetsége hatott rám, amikor 11 évesen elbűvölt a cimbalmozásával. Ennek ellenére nem lettem városi cigányzenész, hanem a falusi népzene szerelmese lettem. A ’70-es években kezdődő Táncházmozgalom egyik ifjú zenészeként muzsikálni kezdtem az akkori kortársakkal. A mai napig töretlen szeretettel és kíváncsisággal fordulok a magyar és a szomszéd népek zenéje felé. A zenei érdeklődésem sokirányú, a cimbalmon szeretek kipróbálni sokfajta zenét. Szöllős Beatrix volt az első klasszikus zenei tanárom, majd Gerencsér Ferencnél végeztem el a középiskolai és főiskolai tanulmányaimat. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi cimbalom szakának tanára vagyok. Eddigi pályafutásom során játszottam népzenét, klasszikus és kortárs zenét, valamint ragtime és jazz együttesekkel is dolgoztam együtt. A saját zenekarommal a Gypsy Cimbalom Banddel az úgynevezett „világzenei” műfajt igyekszünk gazdagítani ötleteinkkel. A Dobroda zenekarral karöltve szeretném továbbra is élvezni és művelni a gazdag és gyönyörű népzenénket.

Balogh Kálmán

cimbalom, dob

honlapom

Balogh Kálmán
Gelencsér János

1960. április 6-án születtem Pécsett. A magyar népzene iránti szeretetem akkor kezdődött, mikor először hallottam eredeti népzenei felvételeket. Gyerekkoromban ezek az anyagok szinte elérhetetlenek voltak, nem is tudtam létezésükről. A 80′-as években a jászberényi népzenei táborban még aktív hangszeres képzés folyt, ahol a népi hangszereken az alapvető ismereteket elsajátíthatta az ember. Itt kezdtem el hangszeres tanulmányaimat, először háromhúros kontrán. Ekkor még az adatközlő zenekaroktól – melyek ekkor még szép számban léteztek – közvetlenül lehetett eltanulni az adott zenei dialektus sajátos hangzását. Első zenekarom a nyíregyházi Szikes banda volt, melyben 1993-1998-ig muzsikáltam. 2007-től zenélek a Dobroda zenekarban, mint brácsás és kontrás.

Gelencsér János

brácsa

1967. január 9-én születtem Salgótarjánban. 2013-ban ért a megtiszteltetés, hogy a Dobrodát és minden zenészét tagként üdvözölhettem. Korábban a Dűvő és a Folt zenekar zenésze voltam, és mint most is, elsősorban bőgősként tevékenykedtem, de meglepetésszerűen bármikor felbukkanhatnak a kezemben más hangszerek is.  Részt vállaltam a népzene gyűjtésében, tanításában, előadásában így a legnagyobb öröm számomra, hogy hozzájárulhattam a zenei anyanyelvünk, a magyar népzene mindenkihez való eljuttatásához. A Dobroda olyan értékeket ad nekem amelyek ma sajnos sokaknak nem jutnak ki. Emberiesség, összetartozás, csapatmunka, utazás, szellemi javak teremtése és átadása. Legszívesebben minden embernek azt kívánnám, hogy érezze magát ilyen jól a bőrében!
Számomra egyéb téren is fontos a tanulás és a fejlődés. Ennek kapcsán más tudományban is tevékenykedem. Többek között a webprogramozás , webfejlesztés területén specializáltam informatikai ismereteimet . Ezt is nap mint nap tanulnom kell, hiszen ez egy megállás nélkül változó, fejlődő tudomány. Ezt a honlapot én "követtem el", szívesen segítek, ha ezzel kapcsolatos problémával, kérdéssel keresnek meg.

Szabó István

nagybőgő, hegedű

honlapom

Szabó István